Van egy mondás: „A szem elől, a szív elől.” Gyakran emlékeztetem magam erre, miután beszélgetek anyámmal. Olyan, mintha elfelejtette volna, hogy van egy lánya is, nem csak fia. Legalábbis így viselkedik. A középiskola elvégzése után elköltöztem a kisvárosunkból. Nem láttam ott jövőt magamnak, így összepakoltam és elmentem.