Anyám nem fogja vissza magát, és lelkesen küld nekem dühös üzeneteket. Számos számot letiltottam már, de mindig talál egy újat, ahonnan írhat. Az üzenetek tartalma változó, de mindig tele vannak szitkokkal. Anyám szörnyű dolgokat kíván nekem, halállal és betegséggel kapcsolatosakat. Hogyan írhat egy anya ilyeneket a saját lányának? Ő ezt nem látja be.
Senki sem ért meg. Nemrég kiraktam a fiamat és a menyemhez költöztem. A családom azt hiszi, megőrültem. Nem bánom a döntésemet. Az egyetlen keserű rész az, hogy rájöttem, nem tudtam korábban kiállni ellene. A néhai férjem jóképű férfi volt: magas, sötét hajú, széles vállú, barna szemű és markáns arcvonásokkal. Hangja mély és bársonyos volt.
Minden beszélgetés apámmal a bátyám körül forog, aki közel ötvenévesen sem feleséget, sem gyerekeket nem talált. Úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. De amikor emlékeztetem a szerepére, gyorsan témát vált. Van egy bátyám, Piotr. Tizenkét évvel idősebb nálam.
